Emlékeztek még erre a blogomra?:D
gondolom,nem mert már elég régen befejeztem..de most az egyik kedves barátnőm kérésére megírtam az új részt!
Szinti remélem örülsz,mert elég nehéz volt összehozni.:D
Szóval tessék olvasni és komizni is!:)
Puszii:Krisztii xx
(Becca szemszöge)
-Nyugii kicsi lány,holnap nagyszerűen fogsz teljesíteni a vizsgán!-mondta Niall.Éppen a próbára igyekeztem,a fiúk pedig készségesen felajánlották,hogy elkísérnek.Louis kezeit szorongatva igyekeztem a főpróbára,a többiek pedig a hátunk mögött jöttek.
-Kicsim-szólított meg Louis.Hatalmas mosollyal az arcomon fordultam barátom felé,aki nem értette hirtelen jó kedvemet.Érdekes arccal nézett rám,én pedig nyomtam egy puszit a kissé borostás arcára.
-Kicsimnek szólítottál!-mondtam.Louis elvigyorodott és közelebb húzott magához.-Amúgy mit szerettél volna mondani?-kérdeztem.
-Azt,hogy nyugodj meg,ügyes leszel!-mondta.Elmosolyodtam,és a közeledő tánciskolát kezdtem kémlelni,ahol az utolsó próba veszi kezdetét.Izgatottan húztam barátom a színhely felé,ő pedig hangos nevetéssel nyugtázta hirtelen izgatottságom.A bejárat előtt utoljára nyomtam egy puszit Louis szájára,majd bevetődtem az öltözőbe.Gyorsan magamra kapkodtam a dressem és a harisnyát,ami minden balettórán kötelező volt.Összekonyoltam a hajam és kispuriztam az öltözőből egyenesen a próba terem felé.Mielőtt beléptem kifújtam a levegőt és beléptem.Egy mosollyal nyugtáztam,hogy a fiúk már idebent ülnek és a tanárnőmmel beszélgetnek. Mrs.Nelson egy hatalmas öleléssel üdvözölt,majd oda lépett a magnóhoz és bekapcsolta a zenét.Kifújtam a levegőt és belekezdtem a táncba.Mindent beleadtam,úgy táncoltam mint még soha.Elvégre ez a főpróba itt is tökéletesen kell teljesítenem.Minden erőmmel az tánc végi ugrásra koncentráltam,hogy nehogy elrontsam.Már csak pár lépés volt előtte,én pedig minden összes energiám összegyűjtöttem és ugrottam.Imádkoztam azért,hogy nehogy pofára essek és elrontsam az egész táncot.De amit a szám véget ért,én pedig a földön landolt,épen és egészségesen,akkor kifújtam a levegőt és elvigyorodtam.A srácokra néztem akik ámuldozva és nyál csorgatva figyelték a produkcióm.A tanárnőm csak őszinte mosollyal nézett,ami azt jelentette hogy nagyon büszke rám.Aprót bólintott én pedig kiszaladtam a teremből,és az öltöző felé indultam.Magamra kapkodtam egy laza ruha összeállítást,amiben kedvemre tudtam hip-hop-ozni.Amint elkészültem visszalébecoltam a terembe és Mrs.Nelsonra néztem,aki egyből benyomta a magnót.Imádtam táncolni,mindennél jobban.Egyedül a táncban voltam önmagam,ott kitudtam fejezni az érzéseim és nem azért kedveltek,mert Niall Horan huga vagyok,hanem azért amit csináltam.Azért amit letettem az asztalra,úgy ahogy Niallnek az éneklés,nekem a tánc volt a mindenem.Erősen koncentrálva táncoltam,és próbáltam a legjobbat kihozni magamból.A szám végére érve tudtam,hogy nem rontottam semmit és tökéletesen megcsináltam.Ugyanúgy,mint az előbb a fiúk most is ámuldozva néztek.Odasétáltam hozzájuk és barátom ölébe vetettem magam.Szorosan átfogta a derekam és egy puszit nyomott a nyakamra,amitől egyből kirázott a hideg.Ő persze elmosolyodott és még szorosabban magához húzott.Az illata csábított,lerészegített,úgy éreztem,hogy Ő az igazi és Harry iránt csak vonzalmat érezek,de Louis iránt nem.Az idő alatt rájöttem,hogy visszavonhatatlanul beleszerettem,ebbe a répa imádó idiótába.
-Megyek átöltözök!-suttogtam a fülébe és még mielőtt visszaránthatott volna,kiugrottam a kezéből és az öltözőbe szaladtam.Magamra kapkodtam az utcai ruhám,ami egy egyszerű pántos felső és rövid nadrág volt.Visszabattyogtam a terembe és a tanárnőmhöz sétáltam.
-Becca holnap 11-re gyere,a vizsga 12-kor kezdődik..-mondta.
-Rendben,itt leszek!-válaszoltam és a fiúk felé néztem.Mindannyian felpattantak és mellém léptek.Louis megragadta a kezem,a többiek pedig a hátunk mögé léptem.Még utoljára visszanéztem tánctanáromra,majd Louis-val karöltve kiléptem a teremből.
*másnap*
*reggel 10 óra*
Idegesen rohangáltam a házba,annak reményében hogy az idegességemnek tova szakad,de nem így történt.Ahogy közeledtünk a 11 órához,az én szívem egyre hevesebben vert.Mi van akkor ha elrontom az ugrást?Mi van ha elesek a színpad közepén és nem vizsgázom le?Izgultam.Azt hiszem most izgultam életemben a legjobban.Ettől függ az álmom..
-Hugi,menjünk!-nyitott be az ajtón Niall.Rákaptam a tekintetem,majd odasétáltam hozzá.Mélyen a szemembe nézett és ezzel elérte,hogy egy kis időre de megnyugodjak.Kettesbe baktatva lépegettünk le a lépcsőn,mikor megláttam Louis-t.Egyből gyorsabbra vettem a tempót és karjai közé vetettem magam.Szorosan bújtam hozzá,és éreztem ahogy a szívem egyre hevesebb dobog.Megnyugtatott ez a hang.Az ő szíve ahogy dobbant,az én idegességem úgy illant el.Elhúzódtam tőle és egy csókot nyomtam a szájára.
-Szeretlek Tomlinson!-motyogtam.Kezeit az arcomra tette és óvatosan megcsókolt.
-Mindennél jobban Becca!-suttogta.Kezeit az enyémre kulcsolta,ezzel jelezve hogy ideje indulni.Az utat most nem sétálva,hanem kocsival tettük meg.A dugónak hála még 11-kor sehol sem voltunk,amitől egyre csak idegesebb és idegesebb lettem. Mrs.Nelson a haját tépkedve várta az érkezésem,és percenként hívogatott hogy ki kerültünk-e már a dugóból.Féltem.Mi van akkor ha nem érünk oda?Akkor lőttek az álmomnak,hiszen senki nem nézi el azt,hogy dugóba keveredtem.
Valami csoda folytán 11:45-kor kikerültünk a dugóból,így Harry őrültek módjára taposott a gázra,hogy odaérjünk 12-re.Lélekszakadva sprinteltem a tanárnőmhöz,aki idegesen mért végig majd beküldött átöltözni.A kezdésig még volt 10 perc,én pedig halál idegesen mászkáltam az öltözőbe.Minden lépést átvettem a fejembe.Átgondoltam a táncot és pont a végére értem,mikor Amy a tánctársam dugta be a fejét az ajtón.
-Kezdünk!-mondta.Bólintottam egy aprót és utána indultam.A névsorban én voltam a második,egyedül Amy volt előttem.Amint letáncolta felszólítottak a színpadra,láttam a fiúkat ahogy izgatottan várják,hogy elkezdjem és a tanárokat akik előtt le kellett vizsgáznom.
-Becca Horan!Jó újra látni,remélem sikerülni fog a vizsgája!-mondta az egyik tanár.Névről már meg se tudtam mondani,hiszen örültem ha a saját nevemet megtudom jegyezni.
-Köszönöm!-motyogtam és a magnó felé néztem.Lehunytam a szemem és vártam,hogy felcsendüljön a dal első szólama.Mindent beleadva kezdtem el a balettozást,beleadtam az összes érzésem,mindent ami csak kijött.Kecsesen próbáltam mozogni,úgy ahogy az igazi balerinák is.Belegondoltam,hogy miért csinálom.Apáért,anyáért és a bátyámért;akik remélhetőleg büszkék lesznek rám.Harry-ért,Liam-ért,Zayn-ért és Louis-ért.De legfőbb képen magamért.Az utolsó lépésnél jártam,amikor eszembe jutott,hogy most jön a minden eldöntő ugrásom.Utoljára még végig gondoltam mindent,majd elrugaszkodtam.Egy név lebegett a szemem előtt,ami nem más volt,mint Louis Tomlinson.
Leértem a földre és megálltam a végső pózba.Óvatosan a tanárokra néztek,akik elismerően bólogattak.Elmosolyodtam,majd beléptem a színfalak mögé a másik ruhámért.Az öltözködés nem tartott tovább 2 percnél,hiszen már annyiszor gyakoroltam,hogy nem esett nehezemre az öltözködés.Visszasiettem a színpadra,majd utoljára még a fiúkra néztem és elkezdtem a táncot.Szerettem hip-hop-ozni,annyira más volt mint a balett.Teljesen más volt a kategória,de egyszerűen mindkettőt imádtam.Erőteljesen táncoltam a gyors részt,és vártam a végén a mindent eldöntő szaltót.Ideges voltam,hiszen mindig elrontottam,de bármennyire féltem tőle,most meg kellett csinálnom.Hátrébb araszoltam pár lépést és neki futottam.Érzetem ahogy repülök és átfordulok a levegőben.Gyorsan elmormoltam egy imát,hogy ne essek pofára,majd a következő pillanatban már a földön álltam.Egy dolog jutott eszembe:sikerült.
A tanárokhoz fordultam akik egymás között sutyorogtak,izgatottan néztem rájuk és vártam a mindent eldöntő szót.
-Becca...-kezdte Mrs.Thomson,majd a többiekre nézett.-Levizsgáztál!-kiáltották egyszerre.Hallottam ahogy a fiúk hangos éljenzésbe kezdenek,én pedig az örömkönnyeimmel küszködtem.
-Köszönöm!-mondtam és leszaladtam a színpadról.Egyenesen a fiúkhoz akartam rohanni,érezni akartam Louis ölélését,látni akartam Harry smaragzöld szemeit,hallani akartam Niall megnyugtató hangját és tudni,hogy mindannyian büszkék rám.Lélekszakadva rohantam feléjük,hogy a nyakukba ugorhassak,amikor valaki felkapott hátulról és szorosan magához ölelt.
-Ügyes voltál Kicsim!-suttogta a fülembe,engem pedig kirázott a hideg.Kibújtam barátom kezei közül és a többiek felé fordultam.Aprót bólintottam ők pedig egyszerre vetették rám magukat.
-Holnap indulunk Hawaiira!-visította Harry kislányos hangon,amitől mindannyian röhögni kezdtünk.Igen,holnap Hawaii és én még be se pakoltam!
